Ha a társaid körében tapasztalsz furcsa szokásokat vagy viselkedést, ami a titkolózást érinti, fontos, hogy elolvasd az alábbiakat!
Előfordulhat, hogy a barátod ködösít arról, mikor, kivel, hol van, vagy egyértelműen valótlan információkat ad! Néha a történetei követhetetlenek, logikájuk ellentmondásos.
Lehet, hogy másokat hibáztat a késésekért, mulasztásokért vagy tévedésekért, és nem vállalja a felelősséget. Néha megkérdőjelezhető igazolásokkal próbálja alátámasztani távollétét, vagy tőled és ismerőseidtől kér kölcsön pénzt, amit nem vagy késve ad vissza. Elgondolkodtató, mire költi a pénzt.
Lehet, hogy arra kér, tartsd titokban a dolgait, és legyél a „cinkosa”. Szélsőséges esetben akár azt is sugallhatja, hogy rosszul jársz, ha elárulod.
Fontos, hogy hallgass az ösztöneidre! Ha erős gyanú merül fel a szavahihetőségével kapcsolatban, de nem vagy biztos a dolgodban, ne hagyd figyelmen kívül a jeleket. Nem kell egyedül cipelned a terhet, és nem te vagy a felelős a probléma kialakulásáért!
Maradj figyelmes, de határokat húzz! Beszélj valakivel, akiben megbízol – tanárral, szülővel vagy iskolapszichológussal –, ha úgy érzed, hogy a helyzet veszélyes lehet.
Mit tehetsz most?
- Jelezheted neki, hogy aggódsz, és bizonytalan vagy a hogyléte kapcsán!
- Kifejezheted, hogy nehéz bízni a szavahihetőségében, és jelezheted, hogy szerinted nem mindig mond igazat.
- Biztosíthatod róla, hogy bármit elmondhat neked, és te próbálsz segíteni. Ehhez azonban az ő őszintesége is szükséges.
- Fontos, hogy ne címkézd fel, például „hazugként”! Próbálj nyugodt maradni, ne az indulat vezérelje a kommunikációdat! Valószínűleg ő sem élvezi, hogy hazugságba keveredett.
- Ha arra kér, hogy tarts titkot, mérlegeld, nem kerül-e veszélybe a biztonságotok! A felnőttek bevonásával gondoskodhatsz róla, hogy a helyzet biztonságos legyen.
- Kérj segítséget egy felnőttől – szülőtől, pedagógustól, iskolai szociális munkástól vagy iskolapszichológustól! Ez az ő érdeke és a tiéd is. Ne egyedül cipeld a terhet!
Ha azért vagy itt, mert úgy érzed, valami nincs rendben veled – furcsán érzed magad, aggódsz a saját állapotod, szokásaid miatt, vagy a környezeted jelez vissza dolgokat, amiket nehéz megérteni - akkor fontos, hogy tudd: nem vagy egyedül. Olvasd el, mit tehetsz magadért, és hogyan kaphatsz támogatást!
Előfordulhat, hogy úgy érzed, titkolózol mások előtt. Nem szívesen mondod el, hol voltál, kivel töltötted az idődet, vagy egyszerűbbnek tűnik elferdíteni a valóságot. Lehet, hogy néha már te magad is belegabalyodsz a történeteidbe, és nehéz követni, mit kinek mondtál.
Előfordulhat az is, hogy olykor másokra hárítod a felelősséget a késésekért, mulasztásokért, vagy éppen azt érzed, nincs kedved magyarázkodni. Talán kérsz kölcsön pénzt, de nem mindig tudod időben visszaadni – és lehet, hogy már te sem szívesen beszélsz arról, mire költötted.
Az is lehet, hogy szeretnéd, ha a környezeted nem tudna mindent rólad, és kéred, hogy tartsák titokban a dolgaidat. Néha ez biztonságot adhat, máskor viszont feszültséget szül benned. Talán olykor szégyenkezel az ürügyek, alibik és ferdítések miatt és ezt a szégyenérzetet egyre nehezebb távol tartani magadtól.
Fontos tudnod: nem kell egyedül cipelned mindezt. Amit most érzel, az nem jelenti azt, hogy bármi végérvényesen elromlott. Van kiút, és van segítség. Próbálj meg beszélni valakivel, akiben bízol – egy baráttal, tanárral, iskolapszichológussal vagy akár szülővel.
Az első lépés az, hogy elismered: nehézségeid vannak. A következő pedig az, hogy megpróbálsz segítséget kérni. Ez nem gyengeség, hanem bátorság.
Merj segítséget kérni!
- Ha úgy érzed, nehéz helyzetben vagy, és nem tudod, hogyan kezeld, amit most átélsz, az első és legfontosabb lépés, hogy felismerd: nem kell egyedül megküzdened ezzel.
- Megpróbálhatsz beszélni valakivel arról, mi zajlik benned. Elmondhatod, hogy bizonytalan vagy, és szeretnél segítséget kérni, de nem tudod, hogyan kezdd el. Ez teljesen rendben van – senki nem várja el, hogy mindenre legyen megoldásod.
- Fontos, hogy tudd: nem vagy rossz ember azért, mert hazudtál, eltitkoltál dolgokat vagy elcsúsztál a felelősségvállalásban. Az, hogy most itt vagy, és olvasod ezeket a sorokat, azt jelenti, hogy szeretnél változtatni, és ez hatalmas lépés.
- Próbálj meg olyan felnőtthöz fordulni, akiben megbízol – lehet ez egy szülő, tanár, iskolai szociális munkás, pszichológus vagy más segítő. Lesz közülük olyan, aki melléd áll és nyitott arra, hogy együtt találjatok megoldást.
- Ne félj kimondani, hogy segítségre van szükséged! Ez nem gyengeség, hanem erő és bátorság. Az első lépés lehet, hogy csak annyi: „Valami nincs rendben, és szeretnék beszélni róla.” Ez már önmagában is elindíthat a változás felé vezető úton.