A kijelző használatához kapcsolódó függőség terén nem könnyű rendet tenni, hiszen a hivatalos diagnosztikai rendszerek sem az internetfüggőséget, sem a telefonfüggőséget nem tartják számon. Ennek ellenére mindezek mellett az online vásárlás, vagy akár a közösségi média használata is megnyilvánulhat olyan viselkedésként, ami a függőség gyanúját veti fel. Joggal gyanakodhatunk függőségre, ha a telefon kijelzőjébe való belemerülés a domináns tevékenység, egyre nő a telefonnal töltött idő és megvonásos tünetként szorongás, feszültség és frusztráció lép fel a telefon hiányában. Ezt kiegészíti tünetként, ha visszatérően azzal a céllal vesszük kézbe a készüléket, hogy a jobb hangulatot érjünk el általa, és így „feljavítsuk” a kedvünket. Intő jel az is, ha a saját, belső feszültséggel egyidejűleg a személyközi konfliktusok is gyakoribbá válnak a telefon miatt. Jól látható, hogy nem csak a telefonnal töltött idő az irányadó annak eldöntésében, hogy fennáll-e a függőség veszélye: a telefonnak önmagán túlmutató jelentősége lesz, a készülék hiánya pedig túlnő azon, mint amit egy használati tárgy mellőzése jelenthet.
Forrás: Forrás: Csibi, S. Demetrovics, Zs., & Szabó, A. (2016). A Rövid Okostelefon Addikció Kérdőív (ROTAK) kidolgozása és pszichometriai validálása iskoláskorú gyermekekkel. Psychiatria Hungarica, 31(1), 71-77.
Amikor játékfüggőségről beszélünk, lényegében két különböző problémára is gondolhatunk. Az első, korábbról ismert jelenség a szerencsejáték-használat zavara, ami online vagy offline szerencsejátékok mentén kialakuló függőség. Ez a nyerő szériák túlértékelésével és jelentős veszteségekkel jár, de ennél is szembetűnőbb jellemző a kontrollvesztés, az abbahagyásra tett kísérletek ismétlődő kudarca vagy az élet egyéb területeinek háttérbe szorítása. A játékos elvonási tüneteket tapasztalhat: szorongóvá, feszültté válik a játék hiányában. Emellett kialakul valami olyasféle, amit az alkohol kapcsán hozzászokásnak hívnánk: nő a tét és nő a játék szerepe az egyén életében, de a várt eufórikus élmény mégis elmarad. Nőnek a kölcsönök és adósságok is. A szerencsejátékos gondolatai sok esetben egyedül a játék köré rendeződnek és az sem kizárt, hogy a nehéz érzések – lehangoltság, bűntudat – sarkallják játékra az érintettet.
Az online játékzavart, más néven problémás videojáték-használatot, játékhasználati zavart viszonylag rövid ideje tartják számon az amerikai és európai diagnosztikai rendszerek. A többnyire négy fal között, számítógépen, konzolon vagy mobileszközön játszott játék jelentős hátrányt gyakorol a kapcsolatok alakulására, a feladatok ellátására. Többek közt attól tekinthető függőségnek, hogy jelentős stresszt és feszültséget okoz, de az említettekhez hasonlóan ebben az esetben is megjelenhet a beszűkültség, a kontrollvesztés, a játékkal való felhagyás ellehetetlenülése, a megvonási tünetek és a hozzászokás. A játék választott „gyógyír” lehet a negatív érzések „kezelésére”, de ez tartósan nem bizonyul működőképesnek. Bár a függő érzékeli a kedvezőtlen hatásokat, ennek ellenére sem tud felhagyni a tevékenységgel segítség nélkül.
Forrás: Andó, B., Kovács, I., Janka, Z. & Demetrovics Zs. (2016) Szerencsejáték-használati zavar és alkoholhasználati zavar – hasonlóságok és különbségek. Psychiatria Hungarica, 31(2), 169-175. Bányai, F., Zsila, Á., Demetrovics, Zs. & Király, O. (2018). A problémás videojáték-használat újabb elméleti és gyakorlati megközelítései. Információs Társadalom, 18(1), 93-106.
Hatás tekintetében azokat az anyagokat tekintjük drognak, melyek a központi idegrendszer működését befolyásolják. Ez nem függ össze azzal, hogy legálisan vagy illegálisan hozzáférhető-e az adott pszichoaktív szer. Három nagy csoportba oszthatóak ezek az anyagok. A depresszánsok nyugtató, szorongásoldó hatással bírnak, ide tartoznak az opiátok (pl. a heroin, a metadon, az ópium, a morfin és a kodein), az olyan, eredendően orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek, melyeket visszaélésszerűen is szoktak használni (nyugtató, altató, szorongásoldó készítmények) és az alkohol is. A második csoportba a stimuláns szerek tartoznak, ezek élénkítő, aktivizáló, „pörgető” hatást gyakorolnak a használóra, ilyen a kokain, az amfetamin, de az elmúlt két évtizedben terjedő dizájner drogok közt is találunk stimuláns hatású szereket. A harmadik szercsoportot a hallucinogének alkotják, ezek az észlelés módosulását és a valóságérzékelés torzulását eredményezik, ide sorolható az LSD, a meszkalin, a pszilocibin, de a marihuánát is ekként tartjuk számon. Ma már kevésbé szokás könnyű- és nehéz drogokról beszélni, bár vannak olyan szerek, amik nagyobb valószínűséggel és könnyeben alakítanak ki függőséget (pl. kokain, heroin). Arra sem lehet teljes biztonsággal hagyatkozni, hogy egy szer természetes előfordulású-e vagy sem. A drogok az említett hatásuktól függően más-más kockázatot hordozhatnak, de nem kizárható a szervműködés zavarának kialakulása (például szívritmuszavar), mint ahogy a társuló pszichiátriai tünetek megjelenése (pl. paranoid gondolatok, téveszmék, szorongás, a valósággal való kapcsolat fellazulása) is fennálló rizikó lehet. Bár nem lehet egységes megállapítást tenni az össze illegális szerről, de a fogyasztó nem lehet biztos abban, hogy azt kapja, amit vár: sokszor ugyanolyan fantázianév alatt eltérő összetételű vagy koncentrációjú anyagot kap a fogyasztó, ami akár túladagolást és visszafordíthatatlan károkat eredményezhet. Különösen veszélyeztetettek azok a drogfogyasztók, akik intravénásan használnak drogokat, ebben az esetben a járulékosan kialakuló fertőzések rizikója is fennáll.
Forrás: Demetrovics, Zs. (2007). Pszichoaktív szerek. In Zs. Demetrovics (Ed.), Az addiktológia alapjai I. (pp. 47-72). ELTE Eötvös Kiadó. Rácz, J. (1988). A drogfogyasztó magatartás. Medicina Könyvkiadó.
Nem túlzás az alkoholt a drogok közé sorolni, hiszen a legnyilvánvalóbb különbség a kábítószerként emlegetett szerek és alkohol közt az, hogy utóbbi legálisan fogyasztható, beszerezhető és részben legálisan elő is állítható. Ugyanakkor a központi idegrendszer működését befolyásolja, éppen úgy, mint a drogok. Hatását tekintve az alkoholra úgynevezett depresszáns szerként gondolunk, ez azt jelenti, hogy eleinte oldja a szorongást, nyugtatóan hat, enyhíti a bűntudat és a magány érzését. Rövid távon, vagyis az alkoholfogyasztás alkalmával leginkább a gátlások oldása tapasztalható: a szabályok követése fellazul, javul a kedélyállapot, könnyebben teremt kapcsolatot a fogyasztó, mindeközben a mozgáskoordináció romlik, a beszéd elkentté válhat. Az önkontroll és az önérzékelés hanyatlik, vagyis a fogyasztó nem feltétlenül veszi észre azokat a változásokat, amiket mások érzékelnek a viselkedésében. Ez már veszélyforrás: könnyebben vállalunk kockázatot, agresszívabban lépünk fel, vakmerőbbek leszünk. Az alkohol lebontásában idővel változás állhat elő, amit az egyén úgy tapasztal meg, hogy egyre többet kell innia a várt hatás eléréséhez. A függőség így tud aztán kialakulni. A hosszabb távú hatások közt említhetőek a testi panaszok és tünetek: az alkohol károsítja a sejteket, hozzájárul a vitaminhiány kialakulásához, csökken a falósejtek funkciója, a májkárosodás rizikója nő. Ahogy a test, úgy a lélek is válaszol: állandósul a szégyenérzet, kiüresedettség tapasztalható, irányíthatatlanná válik az életvezetés, de diagnosztizálható pszichiátriai betegségek is megjelenhetnek a függőséggel együttesen.
Forrás: – Demetrovics, Zs. (2007). Pszichoaktív szerek. In Zs. Demetrovics (Ed.), Az addiktológia alapjai I. (pp. 47-72). ELTE Eötvös Kiadó. – Rácz, J. (1988). A drogfogyasztó magatartás. Medicina Könyvkiadó.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Duis imperdiet rutrum leo. Sed facilisis laoreet ante ac mattis. Vivamus tempor semper condimentum. Nam pellentesque ligula eu ligula molestie venenatis. Etiam tincidunt, lectus in malesuada condimentum, dui nunc sollicitudin lorem, ut maximus neque nisl et ligula. Nullam feugiat metus elementum, consectetur libero eu, volutpat lectus. Sed dictum tortor sem. Donec pretium, lorem ut fermentum convallis, turpis dui eleifend leo, in sollicitudin elit leo eu sapien. Aliquam scelerisque magna et nunc molestie, a cursus felis placerat. Nullam tincidunt dapibus odio id dapibus. Integer ornare at ligula sit amet dictum. Aliquam posuere aliquam mattis.
Quisque commodo ultricies nisi ac ultrices. Nam sed metus accumsan, facilisis nibh non, rhoncus purus. Maecenas sollicitudin dolor vel varius ultrices. Aliquam faucibus id elit a fermentum. In consequat purus tortor, sed ornare nisi finibus in. Donec dictum ac mauris vitae pellentesque. Sed ac ultricies diam. Nullam vel justo sit amet metus hendrerit tincidunt. Nulla metus lectus, tincidunt at eleifend id, malesuada quis purus. Donec eu imperdiet ex, sit amet fermentum leo. Nullam id enim ac tellus faucibus efficitur sed id arcu. In aliquet sit amet est eget condimentum. Sed nec auctor libero, at pretium est. Nam eget facilisis magna, mollis maximus neque. Nunc eu nulla finibus, ultricies nibh sed, interdum elit. Quisque leo turpis, molestie lacinia libero nec, feugiat maximus odio.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Duis imperdiet rutrum leo. Sed facilisis laoreet ante ac mattis. Vivamus tempor semper condimentum. Nam pellentesque ligula eu ligula molestie venenatis. Etiam tincidunt, lectus in malesuada condimentum, dui nunc sollicitudin lorem, ut maximus neque nisl et ligula. Nullam feugiat metus elementum, consectetur libero eu, volutpat lectus. Sed dictum tortor sem. Donec pretium, lorem ut fermentum convallis, turpis dui eleifend leo, in sollicitudin elit leo eu sapien. Aliquam scelerisque magna et nunc molestie, a cursus felis placerat. Nullam tincidunt dapibus odio id dapibus. Integer ornare at ligula sit amet dictum. Aliquam posuere aliquam mattis.
Quisque commodo ultricies nisi ac ultrices. Nam sed metus accumsan, facilisis nibh non, rhoncus purus. Maecenas sollicitudin dolor vel varius ultrices. Aliquam faucibus id elit a fermentum. In consequat purus tortor, sed ornare nisi finibus in. Donec dictum ac mauris vitae pellentesque. Sed ac ultricies diam. Nullam vel justo sit amet metus hendrerit tincidunt. Nulla metus lectus, tincidunt at eleifend id, malesuada quis purus. Donec eu imperdiet ex, sit amet fermentum leo. Nullam id enim ac tellus faucibus efficitur sed id arcu. In aliquet sit amet est eget condimentum. Sed nec auctor libero, at pretium est. Nam eget facilisis magna, mollis maximus neque. Nunc eu nulla finibus, ultricies nibh sed, interdum elit. Quisque leo turpis, molestie lacinia libero nec, feugiat maximus odio.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Duis imperdiet rutrum leo. Sed facilisis laoreet ante ac mattis. Vivamus tempor semper condimentum. Nam pellentesque ligula eu ligula molestie venenatis. Etiam tincidunt, lectus in malesuada condimentum, dui nunc sollicitudin lorem, ut maximus neque nisl et ligula. Nullam feugiat metus elementum, consectetur libero eu, volutpat lectus. Sed dictum tortor sem. Donec pretium, lorem ut fermentum convallis, turpis dui eleifend leo, in sollicitudin elit leo eu sapien. Aliquam scelerisque magna et nunc molestie, a cursus felis placerat. Nullam tincidunt dapibus odio id dapibus. Integer ornare at ligula sit amet dictum. Aliquam posuere aliquam mattis.
Quisque commodo ultricies nisi ac ultrices. Nam sed metus accumsan, facilisis nibh non, rhoncus purus. Maecenas sollicitudin dolor vel varius ultrices. Aliquam faucibus id elit a fermentum. In consequat purus tortor, sed ornare nisi finibus in. Donec dictum ac mauris vitae pellentesque. Sed ac ultricies diam. Nullam vel justo sit amet metus hendrerit tincidunt. Nulla metus lectus, tincidunt at eleifend id, malesuada quis purus. Donec eu imperdiet ex, sit amet fermentum leo. Nullam id enim ac tellus faucibus efficitur sed id arcu. In aliquet sit amet est eget condimentum. Sed nec auctor libero, at pretium est. Nam eget facilisis magna, mollis maximus neque. Nunc eu nulla finibus, ultricies nibh sed, interdum elit. Quisque leo turpis, molestie lacinia libero nec, feugiat maximus odio.
