Amikor játékfüggőségről beszélünk, lényegében két különböző problémára is gondolhatunk. Az első, korábbról ismert jelenség a szerencsejáték-használat zavara, ami online vagy offline szerencsejátékok mentén kialakuló függőség. Ez a nyerő szériák túlértékelésével és jelentős veszteségekkel jár, de ennél is szembetűnőbb jellemző a kontrollvesztés, az abbahagyásra tett kísérletek ismétlődő kudarca vagy az élet egyéb területeinek háttérbe szorítása. A játékos elvonási tüneteket tapasztalhat: szorongóvá, feszültté válik a játék hiányában. Emellett kialakul valami olyasféle, amit az alkohol kapcsán hozzászokásnak hívnánk: nő a tét és nő a játék szerepe az egyén életében, de a várt eufórikus élmény mégis elmarad. Nőnek a kölcsönök és adósságok is. A szerencsejátékos gondolatai sok esetben egyedül a játék köré rendeződnek és az sem kizárt, hogy a nehéz érzések - lehangoltság, bűntudat – sarkallják játékra az érintettet.

Az online játékzavart, más néven problémás videojáték-használatot, játékhasználati zavart viszonylag rövid ideje tartják számon az amerikai és európai diagnosztikai rendszerek. A többnyire négy fal között, számítógépen, konzolon vagy mobileszközön játszott játék jelentős hátrányt gyakorol a kapcsolatok alakulására, a feladatok ellátására. Többek közt attól tekinthető függőségnek, hogy jelentős stresszt és feszültséget okoz, de az említettekhez hasonlóan ebben az esetben is megjelenhet a beszűkültség, a kontrollvesztés, a játékkal való felhagyás ellehetetlenülése, a megvonási tünetek és a hozzászokás. A játék választott „gyógyír” lehet a negatív érzések „kezelésére”, de ez tartósan nem bizonyul működőképesnek. Bár a függő érzékeli a kedvezőtlen hatásokat, ennek ellenére sem tud felhagyni a tevékenységgel segítség nélkül.

Forrás:
Andó, B., Kovács, I., Janka, Z. & Demetrovics Zs. (2016) Szerencsejáték-használati zavar és alkoholhasználati zavar – hasonlóságok és különbségek. Psychiatria Hungarica, 31(2), 169-175.
Bányai, F., Zsila, Á., Demetrovics, Zs. & Király, O. (2018). A problémás videojáték-használat újabb elméleti és gyakorlati megközelítései. Információs Társadalom, 18(1), 93-106.